A tekercselés folyamata

Hibafelmérés

1. Villamos forgógépek jellegzetes hibái

Bár a villamos forgógépek általában nem számítanak a túlzottan bonyolult gépek csoportjába, meghibásodásuk mégis nagyon sokféle lehet. Ezeket a meghibásodásokat különbözõ szempontok szerint csoportosíthatjuk.

a. Eredet szerint:

  • mechanikai hibák (beállítási hibák, rezgések, fáradások, lazulások, kopások, törések, túlzott mechanikai igénybevételek)
  • villamos hibák (túlzott villamos és termikus igénybevételek, villamos paraméterek változása, zárlatok, átütések)
  • környezetihatások (hőcserélésihibák, szennyeződések, korróziós hatások)
  • kezelési hibák

b. Szerkezeti elemek szerint:

  • alapozási hibák (alaplemez, lefogások, rögzítések)
  • állórészhibák(állórészház, lemeztest rögzítése, lemeztest állapota,
    tekercselés
    szigetelési állapota, tekercselés és átkötések rögzítésének állapota) 
  • forgórészhibák (lemeztest, tekercselés, tekercsek rögzítése, csapágyazás, kiegészítõ elemek)
  • kommutátor és csúszógyűrű hibák (stabilitási hibák, villamosan aktív részek hibái, rendellenes kopások) 
  • kefeszerkezetek hibái (kefék, kefetartók, kefehidak, csatlakozó kábelek) 
  • csapágy hibák (beállítási hibák, szerelési hibák, sérülések, kopások, kenési rendellenességek, szennyeződések)
  • segédüzemi elemek hibái (hűtők, hűtési rendszerek hibái, érzékelő elemek, hő- és rezgésérzékelők hibái, gerjesztő- és védelmi rendszerek hibái, kábelezések és csatlakozások hibái) 

2. Forgórész diagnosztikai vizsgálatai

A turbógenerátor forgórészek tömbjében, a gerjesztőtekercsek mind a párhuzamos, mind a radiálhornyú konstrukció esetén, a menetek egymástól és a horonyfaltól megbízhatóan szigetelten helyezkednek el. GANZ rendszerű párhuzamos hornyú forgórészeknél azonban az egy horonyban lévő tekercsek utolsó menete a fedő bandázson és horonyékeken keresztül testre van kötve. Az eredetileg megbízható szigeteléssel készített, hosszabb ideje üzemelő forgórészek jelentős hányada azonban, tapasztalataink szerint, több-kevesebb zárlatjellegű hibával jár. A kisebb - néhány menetre terjedő - zárlat rendszerint tünetmentes, ha a gerjesztés sima egyenárammal (forgógépes gerjesztő) történik. Azonban statikus gerjesztővel üzemeltetett forgórésznél már egy menet zárlata is lavinajelenséget indíthat el, amelynek előbb-utóbb tekercs-, majd testzárlat a következménye. Tehát kisebb menetzárlat tünetmentes, míg nagyobb mértékű menet/tekercs- zárlat következménye növekvő gerjesztőáram és növekvő csapágyrezgés. Menetzárlatgyanúra ad okot a gerjesztéssel jelentősen változó értékű forgási frekvenciás rezgés jelenléte.

A forgórészhibák diagnosztikai vizsgálatainak szokásos módszere a tekercselés ohmos ellenállás mérése, a tekercselés főszigetelésének szigetelési ellenállás mérése  a tekercselés impedanciamérése, valamint a tekercselés valamilyen rendszerű menetzárlat-vizsgálata.

a. Ohmos ellenállás mérése

GANZ rendszerű, földelt középpontú párhuzamos forgórészek esetén mindenképpen célszerű a két csúszógyűrű közötti tekercsellenállás-mérést kiegészíteni az egyes csúszógyűrűk és a test közötti rész ellenállások mérésével is. A két részellenállás számszerű értékének közel azonosnak kell lennie, eltérés menetzárlatra, vagy valamilyen, a forgórész belső szerkezetében lévő, hibás villamos csatlakozásra utal. Általános esetben a korábbi mérési eredményekkel tett összehasonlításból lehet következtetni a hiba jellegére és mértékére.

b. Szigetelési ellenállás mérése

A mérés elvégezhető kifûzött, vagy kifűzetlen állapotban. A kapott szigetelési ellenállás nagymértékben függ a forgórész hőmérsékletétől, a szigetelések felületi szennyeződésétől, a környezet páratartalmától. A mérés során célszerű meghatározni a polarizációs indexet KA = R60/R15. Amennyiben KA = 1..1,5 között van, a szigetelés nedves, szennyezett, a forgórészt ajánlatos tisztítani, szárítani; ha KA >1,5-nél, a szigetelés állapota elfogadható.

c. Menetzárlat-vizsgálat

50 Hz-es váltakozó árammal az egyszerűen kivitelezhető eljárások közé tartozik. Elvégezhető állórészből kifűzetlen és kifűzött állapotban is. Általában e mérések hasonló módon értékelhetők, mint a tekercselés ohmos ellenállás méréséből kapott eredmények.

 

Forgórész mechanikai állapotára is kiterjednek a diagnosztikai vizsgálatok. 

E vizsgálatok során kell ellenőrizni a forgórész mechanikailag legnagyobb igénybevételeknek kitett részeit, mint radiálhornyú forgórészek esetén a tekercsfejeket rögzítő bandázs sapkák repedésmentességét, párhuzamos hornyú forgórészek esetében a tengelyvég felerősítő csavarok állapotát, a tengelyvégek és tömbvégek összeerősítő felületeinek repedésmentességét, a tekercselést rögzítő ékelés és bandázsolás állapotát. De ebbe a vizsgálati csoportba tartoznak a ventilátor és egyéb nagy igénybevételnek kitett szerkezeti elemek repedésmentessége.

 

3. Állórész diagnosztikai vizsgálatai

A nagy villamos gépek állórészének villamosan aktív és passzív elemei is nagy igénybevételeknek vannak kitéve. Tervezés során ezeket az igénybevételeket igyekeznek figyelembe venni, de ennek ellenére az üzemeltetés során előforduló normális és rendkívüli igénybevételek hatására az elemek fáradnak, kopnak. A diagnosztikai vizsgálatok feladata felderíteni az esetleges hibákat, illetve kedvezőtlen folyamatokat.

A diagnosztikai vizsgálatok egy része elvégezhető a forgórész kifűzése nélkül, a gép álló állapotában. Ilyenek a villamos vizsgálatok, mint a szigetelési ellenállásmérés, a tg delta- és részleges kisülésmérés. De az alaposabb vizsgálatokat csak a forgórész kifűzése után lehet elvégezni. A forgórész kifűzése után lehet elvégezni a lemeztest vizuális-, tömörségi- és villamos vizsgálatait, a tekercselés horonyba rögzítésének (horony ékelésének), valamint a tekercsfejek és elkötések/kivezetések mechanikai rögzítésének vizsgálatát. Csak kifűzött állapotban lehet ellenőrizni a villamos gép belső terében lévő mechanikai elemek (hűtők, különböző rendeltetésű szondák, érzékelők, felfüggesztések stb.) mechanikai állapotát is.

a. Lemeztest állapotvizsgálata általában a vizuális állapotellenőrzéssel kezdődik, amely kiterjed a tisztaság, épség, bevonatrendszer elszíneződésének és állagának vizsgálatára. Az elszíneződések minden esetben rendellenességre utalnak, amelyek lehetnek termikus eredetűek, de lehetnek lazulásból származó kopások is. Feltétlen vizsgálatra kerül a lemeztest tömörsége, a felfüggesztő és rögzítő elemek állapota, részben szemrevételezéssel, részben alkalmas roncsolásmentes vizsgálattal.

Rendszeresen ellenőrizni kell a lemeztest vaszárlatmentességét valamilyen eljárással. Ez lehet “gyűrű fluxus” vizsgálat, amikor néhány menet nagy keresztmetszetű hajlékony kábellel és 50 Hz váltakozó árammal, a névleges koszorúindukcióhoz közeli gerjesztés (1,0–1,3 T) mellett, lemeztest-melegedési vizsgálatot végzünk, néhány órás (de legalább 0,5 óra) időtartamban. A helyi vaszárlat meglétét termovíziós kamerával vagy tapogatással ellenőrizzük. Megengedett hőmérsékleteltérés az átlagtól általában 5-100C, gyártótól függően. Újabban a kisebb energiaigényű, de ugyanakkor viszonylag drága műszerrel mérő kis fluxusú (a névleges fluxus 5-10%-a) EL-CID vizsgálat válik gyakorlattá. Hibahatár a szondaként alkalmazott Rogowsky-tekercsben keletkező 100 mA áram.

 

b. Állórész-tekercselés szigetelési ellenállásának mérése a villamos kapcsolással, fázistekercselésenként történhet (A nem mért tekercselemeket testpotenciálra kell kötni). Az alkalmazott szigetelési ellenállás mérő vizsgáló feszültsége alkalmazkodjon a vizsgált gép névleges feszültségéhez (1000 – 5000 V DC). A mérések során az első 15 másodperces (R15), majd a 60 másodperces (R60) szigetelési ellenállás értéket szokás rögzíteni, de korszerű anyaggal (műgyanta-csillám-üveg tartalmú) szigetelt tekercsek esetében szokásos a 10 perces (R600) szigetelési ellenállás érték meghatározása is. A kapott értékekből meghatározható a polarizációs index, amelynek értékét a KA = R60/R15 összefüggésbõl kapjuk. Amennyiben KA = 1..1,5 között van, a szigetelés valószínűleg nedves, vagy erősen szennyezett, ezért szárítani vagy tisztítani és szárítani kell.

 

c. Állórész-tekercselés nagyfeszültségű próbája alkalmával a tekercseket fázisonként, rendre, megfelelő teljesítményű vizsgálótranszformátor nagyfeszültségű kapcsára, míg a nem vizsgált tekercselemeket testre kötjük. A vizsgáló feszültség nagysága új tekercselés esetén Upr = 2xUn + 1000 V, 50 Hz, 60 másodperc időtartamban. Diagnosztikai vizsgálatok során az alkalmazott vizsgáló feszültség általában az új szigetelésre elõírt érték max. 80%-a, de mindenkor a tulajdonos és a diag- nosztikai vizsgálatot végzõ cég közötti megállapodás tárgyát képezi. Erőművi gyakorlatban, idősebb gépeknél nem szokatlan az 1,2 –1,5xUn értékű próba, 10–30 s időtartamban.

d. Állórész-tekercselés tg deltamérése

A méréseket fázisonként végzik úgy, hogy a mérések során a nem vizsgált tekercselemeket testpotenciálra kötik. A vizsgáló feszültséget általában 0,2xUn lépcsőkben emelik a névleges feszültségig, esetleg 1,2–1,4xUn-ig. A mérések során lépcsőnként rendre rögzítik a tekercs kapacitásának értékét is. Feszültséglépcsők függvényében, a tg delta és kapacitás változás jellege függ a tekercs főszigetelésének anyagi tulajdonságaitól (anyagjellemző), de jelentősen függ a szigetelés belső tulajdonságainak mindenkori állapotától is.

 

e. Állórész-tekercselés részleges kisülésmérése 

A tekercselés főszigetelés belső szerkezetének, valamint korszerű, kemény (műgyanta-csillám-üveg kombinációjú) főszigetelés esetén, a szigetelés és a lemeztest horonyfala közötti szükségszerűen meglévő hézag villamos terének potenciálvezérlésére kialakított bevonatrendszer állapotának meghatározására talán a legtöbb információt szolgáltató mérési módszer. E módszer alkalmas a tekercsszigetelés és a rézvezető közötti kapcsolat állapotának meghatározására is.  

 

4. Rezgésdiagnosztikai vizsgálatok

Villamos forgógépek diagnosztikai vizsgálatainak szerves részét képezik a rezgésdiagnosztikai vizsgálatok, amelyek kiterjednek a csapágy-, tengely-, állórész- és egyéb fontos elemek rendszeres vizsgálatára. 

A rezgések állapotváltozása  a villamos gép üzemi körülményeinek megváltozására általában érzékenyen reagál. E változások azonban nemcsak a mechanikai állapot változásával függnek össze, mint például az alap elmozdulásai, a tengelykapcsoló elállítódása, a forgórész kiegyensúlyozottsági állapotának megváltozása, hanem a gép villamos/mágneses tulajdonságainak megváltozásával is. A rezgések nagyságából, a rezgések összetevőinek spektrális analizálásából, a gép szerkezetének ismeretében a hibák okára nagy valószínűséggel lehet következtetni.

Jellemző például a villamos gépekre a mindenkor meglévő 50 és 100 Hz rezgéskomponens (pontosabban a mindenkori hálózati frekvencia és annak kétszerese), amelynek jelenléte általában a gép mágneses körével függ össze. Ezen összetevők változása a mágneskörben keletkezett zavarokra utal, ami lehet lemeztestlazulás, kisebb-nagyobb zárlat, légrés-szimmetriaváltozás és még számtalan egyéb ok. Mindenkor létezik és általában legnagyobb a forgásfrekvenciás komponens, amelynek oka rendszerint mechanikai eredetű (lehet mágneses is), változása a gép mechanikai állapotának megváltozásából (a forgórészben keletkezett súlyponteltolódás, tengelykapcsoló-elmozdulás, tengelygörbülés stb.) keletkezik. Adott esetben dupla frekvenciás rezgéskomponens keletkezhet tengelycsap-alakhibából vagy tengelykapcsolóbeállítási hibából is. A mechanikai és villamos okok szétválasztására jó módszer a villamos terhelés mértékének változtatása, illetve kifutás közben végzett rezgésvizsgálat. A forgási frekvenciával azonos frekvenciájú rezgések rendszerint kiegyensúlyozási hibára utalnak, de tengelykapcsoló beállítási (több gép merev összekapcsolása esetén tengelyvonal) hiba is lehetséges.

Nem hagyható figyelmen kívül a csapágyazás sem. Mind gördülő-, mind siklócsapágyak kedvezőtlen esetben lehetnek jelentős rezgéskeltő elemek.

 

Javítás

1. Mechanikus javítások: 

  • Tengelyfeltöltés, újraszabályozás
  • Ékpálya javítás, újramarás
  • Pajzsok perselyezése
  • Csapágyak cseréje
  • Egyensúlyozás

 

2. Hibafelmérés utáni munkafolyamatok:

  • villanymotor szétszerelése
  • csapágyak lehúzása
  • tekercsek kibontása
  • tekercselési adat felvétele
  • villanymotor állórész tisztítása
  • tekercs készítése
  • villanymotor tekercselése
  • javítás utáni vizsgálatok

 

3. Javítás utáni vizsgálatok

Ellenőrzés megtekintéssel.

Minden esetben szükséges vizsgálat

Szemrevételezéssel a következőket kell ellenőrizni:

  • a készülék burkolatának épsége, a szigetelő anyagú burkolat állapota, a tekercsek helyzete, rögzítése, szigetelése, épsége, kommutátorok, csúszógyűrűk, kefék, kefetartó hidak állapota, épsége, rögzítése, kiegészítő mechanikus elemek állapota, épsége, rögzítése, működőképessége (pl. rövidzárók, kefetartóhíd mozgató elemek stb.), 
  • segédmotorok: szervomotorok, gerjesztőgépek stb. állapota, épsége rögzítése,
  • burkolatok, pajzsok, csapágyak állapota, épsége, rögzítése, a csapágyak kenőanyaggal való ellátottsága,
  • a tengelyvégek épsége, a rajtuk lévő retesz (ék és horony) vagy a más féle tengelykapcsoló szerkezet ép és szabványos alakú, méretű és kialakítású legyen,
  • a hűtőrendszerek épsége, tömítettsége és működőképessége, az üzemi- és védő (földelő) csatlakozókapcsok épsége, állapota, száma, mérete és jelölése.

Bekapcsolás után:

  • a gép sima, egyenletes, zaj- és rázkódásmentes futása,
  • a kommutátoros gépek esetén a kefék káros szikrázás-mentes működése. 

 

4. A védővezető vizsgálata

Minden esetben szükséges vizsgálat.

Az 1. rész szerint a következő kiegészítéssel:

A nem aktív megérinthető vezető részeket villamosan jól vezető módon össze kell kötni egymással és a védő (földelő) csatlakozókapoccsal. Ha a gép minden csapágya és a forgórésztekercselés szigetelt, a tengelyt villamosan a védő (földelő) csatlakozókapocshoz kell kötni, hacsak nincs más védelmi mód kialakítva.

 

Szigetelésvizsgálatok 

szigetelési ellenállás mérés, és/vagy villamos szilárdság vizsgálat , túlpörgetési vizsgálat 

Szigetelés vizsgálatok

A szigetelésvizsgálatokat az arra műszakilag alkalmas villamos forgógépeken minden esetben szükséges elvégezni!

 

a. Szigetelési ellenállás mérés

A szigetelési ellenállás mérés során a villamos forgógép tekercselésének szigetelési ellenállását kell ellenőrizni a tekercsek és a test között és az egymással fémesen össze nem kötött tekercsek között.

A szigetelési ellenállás mérő feszültsége kisfeszültségű gépek esetén: 500 V egyenfeszültség, 1000 V-nál nagyobb feszültségű gépek esetében 1000 vagy 2500 V egyenfeszültség lehet. A szigetelésmérő próbafeszültsége nem lehet nagyobb, mint a vizsgált tekercs villamos szilárdság vizsgálati próbafeszültése. A mérőműszer leolvasását a mért ellenállás állandó értékre való beállása után kell végezni.

A tekercselés szigetelési ellenállása akkor megfelelő, ha: R>Un+1 (M+) ahol: R: a tekercselés szigetelési ellenállása (Ma) Un: a tekercselés névleges feszültsége (kV)

 

Villamos szilárdság vizsgálat

A vizsgáló feszültség üzemi frekvenciájú, 50 Hz-es szinuszhullám alakú váltakozó feszültség. 6 kV vagy annál nagyobb üzemi feszültségű gépek esetén megengedett az egyenfeszültséggel végzett vizsgálat is, ekkor az effektív értékkel megadott váltakozó feszültségű próbafeszültség 1,7-szeresével kell vizsgálni. A próbafeszültséget előállító berendezés rövidzárlati árama a kimeneti kapcsokon a megfelelő vizsgáló feszültség beállítását követően legalább 200 mA legyen. A berendezés túláramvédelmi reléjének nem szabad kioldania, ha a kimeneti áram 100 mA-nál kisebb. A vizsgálatok során az előírt próba feszültségnek legfeljebb egyharmadát szabad a szigetelésre rákapcsolni. A feszültséget ezután egyenletesen, 10 másodpercnél nem kevesebb idő alatt kell az előírt teljes értékű próbafeszültségre növelni.

 

 Vizsgálati előírások

Az előírt próbafeszültséget az új vagy a teljesen újratekercselt gépeken 1 percig kell alkalmazni. Az esetleges ismételt vizsgálatkor ( pl. átvétel esetén) legfeljebb csak 80 %-os próbafeszültésget szabad alkalmazni. Javítás, átalakítás után, ha nem történt változás a tekercselésben, tisztítás és szárítás után, a névleges feszültség 1,5-szörösével kell vizsgálni, de ha

Un nn100 V akkor legalább 1000 V, 1 Un < 100 V akkor legalább 500 V a próbafeszültség.

A részben újratekercselt gépek tekercseléseit az új gépre vonatkozó vizsgálati feszültség 75 %-ával kell vizsgálni. A vizsgálat előtt a régi tekercseléseket le kell tisztítani és ki kell szárítani.

Az ismételt vizsgálatok és a javítás utáni vizsgálatok idejét megállapodás illetve megfontolás alapján le lehet csökkenteni, de ez nem lehet kevesebb mint 5 ... 10 s.

 

A vizsgálat kapcsolása

A vizsgálatok során a próbafeszültséget a vizsgálandó tekercsek és a gép háza között kell alkalmazni, miközben a vasmag és a nem vizsgált tekercsek a gép házával össze vannak kötve.

Az olyan többfázisú, 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű gépeknél, amelyek minden egyes fázis tekercselésének mindkét vége külön-külön hozzáférhető, a vizsgáló feszültséget minden egyes fázis és a gép háza között alkalmazni kell; eközben a vasmag, a többi fázis és a nem vizsgált tekercselések a gép házával legyenek összekötve.

 

Különleges gépek vizsgálata

A részletes villamos szilárdság vizsgálati előírásokat, továbbá a szinkron generátorokra, az aszinkron motorokra, a gerjesztőgépekre és a villamosan összekapcsolt gépekre és készülékekre vonatkozó próbafeszültség értékeket az MSZ EN 60034-1 szabvány 8.1. fejezete és 14. táblázata tartalmazza.

 

Szivárgóáram mérése

Különleges esetekben igény vagy megállapodás alapján elvégezhető vizsgálat 

 

Túlpörgetési vizsgálat

A túlpörgetési próba általában nem kötelező, de elvégezhető, ha azt előrják és erre vonatkozóan megállapodtak.

A próbát újratekercselés után ajánlott elvégezni, akkor, ha a tekercselt forgórészen 30 m/s-nál, a kalickás forgórészen 60 m/s-nál nagyobb kerületi sebesség tartozik a legnagyobb fordulatszámhoz a lemezcsomag külső átmérőjéhez vonatkoztatva.

A vizsgálat során a gép nem szenvedhet maradandó rendellenes alakváltozást, és nem lehet olyan meghibásodása, amely a gép rendeltetésszerű használatát gátolná. A forgórész tekercselésének vizsgálat után meg kell felelnie a szigetelési vizsgálatok előírásainak is.

A túlpörgetési vizsgálat időtartama: 2 perc. A túlpörgetési fordulatszám általában a legnagyobb fordulatszám 1,1 ...1,2-szerese.

 

Működési próbák

Minden esetben szükséges vizsgálat

Ellenőrizni kell a villamos forgógép rendeltetésszerű működését a gép sajátosságainak megfelelően, a gyártói paraméterek és a gépkönyv figyelembevételével. A működési próbákat az MSZ EN 60034 szabványsorozat vizsgálati előírásainak figyelembe vételével célszerű elvégezni. A működési próbák során legalább a következőket célszerű ellenőrizni:

forgásirány, polaritás vagy fázissorrend vizsgálata, nyugodt járás vizsgálata, bejáratás, üresjárás, és kommutáció ellenőrzése  Csak minden szempontból kifogástalanul működő gép minősíthető megfelelőnek!

 

Forgásirány, polaritás és fázissorrend vizsgálata

Szemrevételezéssel kell ellenőrizni, a kapocstábla kapcsolási rajz szerinti bekötését és a kapcsok jelölését. Félreérthető kapcsolás esetén kapcsolási rajzot kell mellékelni, illetve a kapocsfedélbe be kell ragasztani. A jelöléseknek időállóknak és jól olvashatóknak kell lennie. A forgásirányvizsgálatkor ellenőrizni kell, hogy a kapcsok betűjelzéseinek megfelelő bekötéssel a gép az előírt irányba forog-e?

 

Bejáratás

A forgógépet javítás és összeszerelés után, de az üresjárási vizsgálat előtt be kell járatni. A bejáratás ajánlott ideje:

A gördülő csapágyas gépeknél: < 10 kW (kVA), legalább: 15 perc,

> 10 kW (kVA), legalább: 1 óra > siklócsapágyas gépeknél: az itt közölt idők háromszorosa.

A bejáratás során ellenőrizni kell:

  • A csapágyak melegedését (Δt), amely nem haladhatja meg a 40 K-t, t az esetleges kenőszerkezet működését, a siklócsapágyas gépek esetében az oldaljátékot; ez nem lehet túl nagy és nem következhet be oldal irányú ütközés,
  • A forgórész szabadon futását: a forgórész egy pontja sem érintkezhet az állórésszel (nem szorulhat, nem ütközhet).

Üresjárás

A motorok üresjárási vizsgálatát szabad tengelyvéggel, a generátorok üresjárási vizsgálatát nyitott kapcsokkal, tehát minden külső terhelés nélkül kell elvégezni. A gép üresjárási vizsgálatát a névleges feszültségen kell elvégezni, amikor a fordulatszáma:

  • generátoroknál a névleges fordulatszámon,
  • aszinkron, söntjellegű váltakozó áramú, kommutátoros és egyenáramú motoroknál a névleges fordulatszám közelében van.

 

Egyenáramú gépek üresjárási vizsgálata

Névleges feszültségen kell végezni. Mérni kell:

  • motoroknál: a fordulatszámot, az armatúra és a gerjesztés áramát,
  • generátoroknál: a gerjesztés áramát és feszültségét.

 

Szinkrongépek üresjárási vizsgálata 

Szinkron fordulaton és a névleges feszültségen kell végezni. Mérni kell:

  • a póluskerék gerjesztő áramát,
  • a gerjesztő gép gerjesztő áramát és armatúrafeszültségét,
  • többfázisú generátorok feszültségszimmetriáját, a vonali- és fázisfeszültségek effektív értékeinek eltérése nem haladhatja meg a + 1 %-ot.

 

A szinkrongépek üresjárási vizsgálata 

Szemrevételezéssel kell ellenőrizni:

Az üresjárási mérés során a csúszógyűrűs gépeken ellenőrizni kell a kefék és a kefetartók szerelését és állapotát. A rövidrezáró és kefeemelő szerkezettel ellátott gépeken a rövidrezáró gyűrű működtetését többször is el kell végezni, és ellenőrizni kell, hogy a kefék felemelkednek-e a csúszógyűrűkről.

 

Méréses vizsgálatok

Névleges feszültségen mérni kell:

  • az üresjárási áramot és
  • a felvett teljesítményt.

Az üresjárási áram helyes értékét a névleges áram alapján lehet meghatározni.  

 

Járulékos szerelvények ellenőrzése

Ellenőrizni kell az esetleges járulékos szerelvényeket is:

  • megfelelő-e a névleges értékük,
  • helyes-e a működésük,
  • alkalmasak-e a tartós üzemre.

Járulékos szerelvények lehetnek pl. centrifugálkapcsoló, áramrelé, ohmos, induktív, kapacitív ellenállás stb.

Egyfázisú gépek esetében, ha azok üzemi kondenzátorral vannak ellátva, akkor a segédfázis adatait is mérni kell.

Centrifugálkapcsolóval vagy áramrelével ellátott egyfázisú gépek vizsgálatakor a centrifugálkapcsoló vagy áramrelé helyes és megbízható működésének ellenőrzése céljából azokat legalább 20-szor kell működtetni.

 

Kommutátoros váltakozó áramú gépek vizsgálata

Szemrevételezéssel kell ellenőrizni: 

  • csúszógyűrűk, kommutátor, kefehíd, kefetartók és szénkefék állapotát, szerelését,
  • kefetartók és kefehidak beállítását, a kábelek és kefetartók mozgathatóságát, ne akadályozzák egymást és üzem közben nem szabad megsérülniük, vagy erősen elkopni.

Méréses vizsgálatok

Névleges feszültségen és frekvencián mérni kell:

  • az üresjárási áramot és teljesítményfelvételt,
  • műszeres vizsgálattal ellenprizni kell a szinkron fordulaton a kefetartók helyes beállítását,
  • mérni kell a fordulatszámot az alsó és felső fordulatszámhoz tartozó kefehídhelyzet beállításánál,
  • lehetőség szerint mérni kell az egyes fázisok áramának szimmetriáját. 

 

Kommutáció

A kommutáció vizsgálatát jól bejáratott kefékkel lehetőleg a kommutátor üzemi hőmérsékletén, névleges fordulatszámon, az előírt forgásirányban kell elvégezni.

 

Egyenáramú gépek

A gép üresjárástól a névleges terhelésig gyakorlatilag szikramentesen járjon. Sima egyenáram esetén megengedett szikrázás legfeljebb: időnként jelentkező gyenge, pontszerű gyöngyözés kevés számú kefén; a kefe kis része alatt (legfeljebb: 11/4 mérőszámú szikrázás). Egyenáramú segédpólusos gépek keféinek a gyártómű által beállított helyzetben kell lenniük. Segédpólus nélküli egyenáramú gépek kefehelyzetét a gyári beállítástól nem ajánlott elállítani.

 

Váltakozóáramú gépek

Az egyarmatúrás átalakító váltakozóáramú indításánál, valamint a váltakozóáramú kommutátoros motor indításánál fellépő kefeszikrázás ne befolyásolja a kefék és a kommutátor üzemképes állapotát.

 

Újratekercselés után

Az újratekercselt kommutátoros gépeken a – tekercselés végelhúzásának esetleges változása vagy a kefetartók átalakítása miatt – a kefehid új helyzetét próbatermi vizsgálattal kell megállapítani és bejelölni.

 

Szikrázási fok

A gép szikrázási fokát a kommutátoron a kefe szélessége alatti szikrázás mértéke szerint kell értékelni. 

 

Ezek utáni munkafolyamatok:

 

  • Tekercsek impregnálása kemencében “F” osztályú impregnálókkal, mely 12 órát vesz igénybe.
  • Száradást és kihűlést követően a villanymotor vasmagjáról a felesleges lakk eltávolítása.
  • Villanymotor kivezetéseinek kapocslécekre való kötése,
  • villanymotor összeszerelése,
  • csapágyak cseréje,

Próbatermi vizsgálatok:

  • rezgésmérés és áramfelvétel
  • festés

 

VILLTEK KFT

2230 GYÖMRŐ,  Szent Imre u. 88.

TEL: 06-29-330-431

FAX: 06-29-530-831 

MOBIL: 06-70-392-3781  Erdeiné Takács Zsófia

MOBIL: 06-70-310-3296  Takács Viktor

E–MAIL: villtek@tekercseles.com

Nyitvatartás: 8-16 óráig

tekercselés